Esopus fabulái az M1-en

By 2014-12-27 No Comments

A fiatal alkotót a Magyar Média Mecenatúra támogatta, animációs sorozatát, amelynek (hang)utómunkáit a 4cut-ban rakták össze Kálloy Molnár Péter és Várhegyi Rudolf közreműködésével, karácsony környékén vetítették az M1-en. Mégsem ettől lett híres, hanem a médiában csak “lepke perként” emlegetett jogi esettől. De mi beszélgetésünkben mégis a filmkészítés és meseírás rejtelmeiről és összefüggésekről faggattuk. A korábban publikált Zeke László rendezővel és animátorral készített interjú folytatása:

Az első művek komolyabb hangvételűek voltak (De hol a lélek fogkeféje? vagy a Jellemrajzok), a mesék később születtek… Van ennek köze a kisfiához?

Az írást mindig komolyan vettem. Nincs „komolytalan” írásom, s persze igyekeztem az olvasókat azzal is kiszolgálni, hogy megnevettetem őket. (Boris Vian Venyigeszú és a plankton című regényével a katonaság legsötétebb napjaiban is hangos nevetésre késztetett, azóta ez nálam az etalon.) Rengeteg energiát, sok-sok időt fordítottam a könyveimre, szisztematikus, gondos tervezést követően. Ebben a tekintetben a két mesekönyv sem különbözik az elődöktől. A két Borzontorz kötet megszületésének konkrét előzménye annak a listának az összeállítása volt, ami számomra legfontosabb a világon. Ezekről a dolgokról íródtak a mesék.  A mesék hamarabb születtek, mint a fiaim. A második kötetet nővérem kisfiának ajánlottam, de még éppen a nyomdába kerülés előtt kiderült, hogy feleségem várandós első kisfiammal. Illetve a hír még annyira friss volt, hogy nem tudhattuk ki lakik odabent. Ezért változott meg az ajánlás az utolsó pillanatban, nemcsak keresztfiamnak, hanem „világra készülő uncsitesójának” is szólt az ajánlás. Azóta más tudjuk, hogy aki odabent lakott az Lackó, sőt megszületett testvére Bálint is.  Nem miattuk, de nekik is készültek a könyvek.  Fiaimnak a még meg nem jelent harmadik Borzontorz kötethez van több köze. Abban már alkotótársak, rengeteg poén tőlük származik. Amikor teszteltem velük a meséket szememre is vetették, hogy „Apa ezt nem te írtad, ezt mi mondtuk.”. Én persze felvilágosítottam őket, hogy ez is hozzá tartozik az írói mesterséghez. Ismert meseírói módszer az, hogy az ember előbb gyerekeket csinál és csak aztán írja meg a meséket, ellesve a jó poénokat a gyerekektől.  A mesekönyv születésének valódi története az, hogy Levente Péter (alias Móka Miki) kért meg arra, hogy próbáljak 300 oldal helyett 3 oldalban fogalmazni, merthogy azt hamarabb el tudná olvasni és könnyebben véleményezhetné. Ekkor jutott eszembe az első Borzontorz mese ötlete a saját árnyékával megbarátkozó kisfiúról. Egy gyermekkori emlékből indult a történet, kisgyerekkori fotók apró részleteinek tanulmányozásával stimuláltam magam, s valóságos regresszív hipnózist éltem át. Nagyon felüdítő utazás volt minden mese megírása.  Megtetszett az a lehetőség is, hogy a mesével egyszerre „többfelé” lehet írni, ráadásul egy olyan intim helyzetbe lehet belekerülni, mint amilyen az esti meseolvasás. Izgalmas gondolat volt elképzelni, hogy a kisgyerek alváshoz készülődve az én gondolataimat hallgatja az anyukájától, apukájától, ráadásul a szülő tudja, hogy én nem csak a fizikai árnyékról írok, hanem van egy mélyebb szintje is a szövegnek, ahol az árnyék saját sötét énünket jelenti.  És azért is hálás vagyok Levente Péternek, mert a tömörítés lehetősége felé terelt.

Hogy jutott el Borzontorztól Esopusig?

Borzontorz utóéletében büszke vagyok arra, hogy sok idézet gyűjteményben felfedeztem a mikulásos mese kulcsmondatát: „Ha netán kétkednétek a Mikulás létezésében, legyen eszetekben: akit szeretnek, az van!”. Ez a mondat sokak kedvenc idézete.  Ugyancsak büszke vagyok az első magyar interaktív iPad mese applikációra, a „Borzontorz rádiót eszik ebédre” címűre, valamint a másik ugyanilyen applikációra a „Borzontor és a Mikulás”-ra. Az általam rajzolt mese illusztrációkat az iPad felületén meg lehet mozdítani, életre lehet kelteni (kinyílik a padlás ajtaja, megszólal a rádió, felszáll a Mikulás szánja stb. stb.).  Egy kicsit beleszagoltam a megmozduló képek varázslatába, s ekkor fogant meg bennem a gondolat, hogy nemcsak illusztrálni kellene a könyveimet, hanem animációval meg is kellene mozdítani a rajzaimat. Igyekeztem az animációban elmélyedni, s egy-két baráti zenekarnak, zenésznek készített animációs klipet követően elkészítettem a Dömdödöm című 22 perces zenés animációs mesefilmet. Lázár Ervinre szerettem volna emlékezni 77. születésnapja alkalmából. A Mester életében kitüntetett figyelmével, nagyon sokat köszönhetek neki és úgy éreztem életében ezt nem háláltam meg kellően. A mese zenéjét Sebő Ferenc szerezte és mesélte el a Hangzó Helikon sorozatban megjelent lemezen. A produkció megnyerte az Magyar Televízió tetszését is, Lázár Ervin 77. születésnapja közelében, gyermeknapon, illetve 2013. karácsony előtt aranyvasárnap műsoron is volt. Ezt én olyan csodaként éltem meg, mintha nem is velem történne meg, hanem csak olvasta, vagy írtam volna valahol.  Lázár Ervin zseniális meséjéből készített filmemet követően már más szemmel olvastam minden kezem ügyébe kerülő könyvet. Elárasztottak az animációs ötletek. Rengeteg tervem van talonban (többé- kevésbé kidolgozva) és most is egyszerre több ügyön dolgozom. Az egyik kedvenc ötletem Esopus első magyar nyomtatásban megjelent fordításának megfilmesítéséről szólt. Esopus egyetemes, ősi, zseniális és óriási hatású alkotó volt. Kétezer hatszáz éves történetei sokkal ősibbek, mélyebbek, mint akár a mi népmeséink, hiszen a mi népünk csak ezerhatszáz évvel aztán foglalta el a hont, hogy Esopus (felszabadított rabszolgaként) elkezdte mesélni történeteit. Az első magyar nyomtatásban megjelent fordítás önmagában is nyelvtörténeti emlék. 1536-ban keletkezett, nem sokkal a mohácsi vész után. Ráadásul a fordító: Pesti Gábriel nemcsak nagyszerű, művelt humanista volt, hanem jó tollú író, aki zseniálisan tudott tömöríteni és ráadásul igen jó humora is volt. Maga a könyv pedig kultúrtörténetünk mérföldköve is, hiszen az első magyar nyelven nyomtatott könyvek egyike volt. (1536-ban nyomtatták Bécseben az első magyar könyveket, köztük ezt is.)  Ezért éreztem úgy, hogy ebből kellene a következő filmet készíteni. Ezt követően került képbe Babos Tamás producer, aki fantáziát látott az elképzelésemben és pályázott a Magyar Média Mecenatúránál, sikerrel. A sorozat első három epizódjára kaptunk támogatást. 2014. augusztusára elkészültek a filmek, 2015-ben be is mutatja a Magyar Televízió. Szeretném folytatni is a munkát, az én terveimben 30 epizód szerepel.

Mi az a MeSeMes?

A MeSeMeS egy új irodalmi és filmes műfaj. A mese és az SMS ötvözete. 30 másodpercnél, illetve 160 karakternél nem hosszabb mesék, amelyek irodalmi üzenetet közvetítenek. Archetipikus szereplők, mesés történetek, mondanivaló, üzenet jellemzi ezeket a komplett, extra sűrű történeteket, amelyeknek van eleje, vége, története és mind szól valamiről. Én találtam ki.  Kálloy Molnár Peti barátommal és alkotótársammal készítettük el az első 100 ilyen történtet, amely a www.mesemes.hu honlapon el is érhető.  Én nagyon viccesnek, érdekes kísérletnek találom az ilyen mélységű tömörítésben rejlő lehetőségeket. Úgy tűnik számomra, hogy mások is, hiszen a honlap számlálója ebben a pillanatban 252.286 „mesemeseményt” jelez, azaz a száz mesemet eddig összesen ennyien nézték meg. A legnézettebb mesemes (MeSeMeS a hatalomról) nézőszáma 11.190, játékos kedvű emberek eddig 38 „vendég-mesemest” küldtek be, 57 országban történt „mesemesemény”, azaz ennyi helyről nézték meg a honlapot.  A honlapon sokat viccelődünk, sok idegen nyelvű fordítás, feliratos verzió is készült, illetve gyerek hangsávval is megtekinthetőek a picinyke animációs filmek. Német, angol, norvég, feliratok és hangsávok mellett perzsa, sőt morse-jeles tolmácsolásban is élvezhetőek a MeSeMeS-ek.  Ezt az ügyet is szívesen folytatnánk, megfordult a fejünkben egy kötet gondolata is DVD melléklettel, esetlegesen egy televíziós sorozat is.