A Radnóti hétszer című szkeccsfilmet a Toldi moziban mutatták be március 12-én. A 4CUT stúdióban Halász Ádám fényelte az összes etűdöt, amelyek az író életét és munkásságát hivatottak bemutatni, mindamellett, hogy az irodalomhoz, költészethez megpróbálják közelebb hozni a mai kor emberét. Ahhoz képest, hogy ez a hét rövidfilmből álló szkeccs csak különböző videómegosztókon látható, hiszen a premier után nem tervezik sehol vetíteni az összeállítást, a DKK Film jelentős médianyilvánosságot kapott. Különösen az egyik etűd pörög a világhálón, köszönhetően a jelentős FB megosztásnak, mégpedig Szirmai Márton által rendezett Nem tudhatom című.  Az összeállítás nem klasszikus műadaptációk sora, hanem az irodalmi szövegek által inspirált önálló művek láncolata, amelyekben a dokumentumfilm, a tárgy- és rajzanimáció éppúgy képviselteti magát, mint a drámai hangvétel és a vígjáték. trailer “Dobtam egy hátast, amikor megtudtam, hogy úgy kell filmet készíteni egy költőről, hogy nem mondhatjuk el a versét, nem lehet benne semmi, ami ő” – fakadt ki a Pater Sparrow művésznéven ismert Verebes Zoltán rendező. ”Nagyon kevés embernek adatik meg, hogy olyan irodalomoktatásban legyen része, mint nekem, ahol a tananyag elsajátítása és visszamondása helyett, megtanulhattunk a saját élményeikről beszélni” – véli Ausztrics Andrea. A Radnóti hétszer etűdsorozat producere és egyik epizódjának rendezője, aki szerint sokan a lexikális központú tanítás után nem találnak vissza a költészethez az iskolás évek után. – nyilatkoztak az alkotók a HVG-nek.  A darabokról minimálban (a fenti link alapján): az első egy retrospektív vízió, a műtermi valósággal keveredő álomszerű visszaemlékezés Vécsei Márton lencséjén keresztül, aki hét jelenetben idézi meg Radnóti Miklós tragikus gyermekkorát és életének soha fel nem oldott traumáját az Ikrek hava című novella nyomán. Az első szerelmi eszmélés témáját járja körül A poéta és a nő című novella alapján Lakos Nóra, melyben Gyarmati Fanni képe sejlik fel. Bájos etűd a találkozásról azon a bizonyos matematika különórán, ahol két fiatal megismerkedett és sorsuk egy életre összefonódott. Radnóti Miklós egyetemi évei alatt Sík Sándorral sokat beszélgetett. Ebben az időszakban született a Mese a szomorú fűzfáról metaforikus novellája, melynek súlyos témája egy gyermeki hangvételű báb animáció formájában született újjá Samaras Daphne tolmácsolásában. Az átlagosnak induló karácsony estét egy letaglózóan beszédes ajándék forgatja fel, melynek hatására főhősünk ráeszmél zsidó származására. A származás és identitás aggasztóan súlyos kérdést humoros és profán formába öntötte a Napló alapján Széphelyi Júlia. A világ bölcsőjének, Afrikának teremtésmítoszán keresztül tárul elénk egy csodálatos világ. Az ősi történet régről száll apáról fiúra, hozzánk pedig Radnóti Miklós a Legenda a világ kezdetéről fordításán keresztül érkezett, melyhez Ausztrics Andera és Menderi Miklós álmodott egzotikus világot, elragadó képekkel animációjukban. Mit üzennénk Radnótinak? Mit lehet ma tenni itthon társadalmi és szociális kérdések kapcsán? Mit jelent a nemzettudat, hazaszeretet vagy az otthonteremtés ma, nekünk? Szirmai Márton dokumentarista reakciója az átlagembereket szólítja meg az utcán, a vox populiként üzenők között azonban felismerhetünk néhány arcot, és szerepelnek benne a rendező barátai is. Az erőltetett menet borzalmait megidéző, annak váltakozó szerkezetét mégis leképző hangulatmenetelés született Pater Sparrow elgondoládában. Erős hangzásvilág, egy-egy pillanatig felvillanó idill képe, nyomasztó érzetfolyam, ami szétárad. Nincs történet, csak egy atmoszféra, erős jelrendszer, melyben senkit sem látunk csak egyvalakit. A ’90-es évek kísérleti filmjeinek műfaját hozó izgalmas filmvers született a Bori notesz margójára.

Written by